címmel tartott előadást Dr. Bárány Attila, MTA–DE "Magyarország a középkori Európában" Lendület kutatócsoport vezetője 2017. november 22-én a Partiumi Területi Kutatások Intézete és Szent László Egyesület meghívottjaként.
A Szent László-legenda és a 14. századi krónikakompozíció tudósítása szerint az első keresztes háború vezetői megválasztották Lászlót „vezérükké és irányítójukká”. A történet fiktív jellege nyilvánvalónak tűnik, hiszen 1095-bebn a király még azelőtt meghalt, hogy II. Orbán pápa meghirdette volna a keresztet. Megvizsgálom, lehet-e valóságalapja annak, hogy az első keresztes háború későbbi vezetői még életében kapcsolatba léptek Lászlóval. A 12. századi feljegyzések már tartalmaznak Lászlónak egy esetleges zarándokútra, vagy éppen keresztes hadjáratra való készülődéséről való híradást. Ezt a „magot” bővíthették ki, illetve formálhatták át a kor szellemének megfelelően a 12-13. század fordulóján. A keresztes hadjáratot a magyar források a további századokban beleszőtték a László-képbe. László felvehette a keresztet, tervezhetett zarándokutat már évekkel 1095 előtt is. László már életében tekintélyt vívott ki magának külföldön is. Az idealizált keresztény harcos-királynak lehettek már meglévő, 12. századi magvai. Ehhez a kultuszhoz csatlakozott az Árpádok „politikai mitológiája”: az apostoli király térítő tevékenysége, a pogány kunok és a bogumil eretnekek megtéréséért folytatott missio. Ahogyan a 13. század végétől meginduló falkép-ábrázolások a keleti pogány előretörés ellen védőkart nyújtó athleta patriae-t látnak a királyban, valóban elképzelhető, hogy mindezek mögött már egy régóta meglévő miles Christi uralkodó korai kultuszát láthatjuk.
https://www.biharinaplo.ro/helyi/2017/11/21/szent-laszlo-krisztus-lovagja.biharinaplo