Együttműködés és kormányzati támogatás

Tanyakutatás a Kárpát-medencében címmel szerveztek tegnap konferenciát a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen (PKE), amelynek keretében a PKE és a Debreceni Egyetem egy-egy szakkollégiuma együttműködési megállapodást írt alá.        

A Partiumi Keresztény Egyetemen (PKE) új székhelyének nagy előadótermében lezajlott konferencián elsőként dr. Flóra Gábor, a PKE rektorhelyettese köszöntötte a megjelenteket, többek között kiemelve azt, hogy a PKE a Partium régió magyar anyanyelvű felsőfokú oktatásának kulcsintézménye, melynek küldetése a nemzeti identitás megőrzése, célkitűzése pedig a regionális tudásközpontként való megjelenése. Az egyetem a jövőben is számít az anyaország támogatására, tette hozzá.

 

Tanyasi létforma

Szakáli István Lóránd, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárfejlesztésekért és hungarikumokért felelős helyettes államtitkára a tanyasi létforma értékeiről, ebből kiindulva pedig a tanyakutatás fontosságáról beszélt köszöntő beszédében. Hangsúlyozta, hogy 2010 után új dimenzióba került az anyaország és a külhoni magyarság viszonya, ennek egyik szegmenseként 2012 óta mintegy százmillió forint támogatást nyújt a magyar kormány különböző civil szervezeteknek, hogy ők a maguk során a határon túli magyar gazdákat támogassák. Megemlítette, hogy a tavaly a kormány döntött a Kárpát-medencei falugazdász hálózat létrehozásáról, melynek keretében mintegy száz falugazdász kezdi meg tevékenységét a Kárpát-medencében, közülük húsz a Partiumban. Szakáli kifejtette, hogy a magyar kormány megítélésében a tanyasi lét értéket hordoz magában, hiszen olyan természeti, gazdálkodási tudás alakult és őrződött meg a tanyákon, ami máshol nem létezik: a tanya a biodiverzitás egyik letéteményese is, ugyanakkor sajátos néprajzi, építészeti formákat hozott létre, ezért 2017-ben a magyar tanyát felvették a hungarikumok sorába. A helyettes államtitkár felelevenítette azt, hogy a kommunista rendszerben mindent elkövettek annak érdekében, hogy felszámolják a tanyákat, ennek ellenére voltak, akik a tanyasi életmódot folytatták. Egy 2015-ös magyarországi felmérés szerint 95 ezer tanya működött, amelyeken közel kétszázezer ember élt. Mint mondta, a magyar kormány az elmúlt nyolc évben mintegy 8 milliárd forinttal támogatta a tanyákon élőket, és a támogatást valamilyen formában kiterjesztik a külhonban tanyákon élő magyar gazdákra is. Ennek egyik elemeként az idén az Év Tanyája mellett díjazni fogják az Év Határon Túli Magyar tanyáját is. A köszöntők után Lantos Gergely, az FM főosztályvezető-helyettese a Magyarország hét megyéjében végzett tanyakutatás eredményeit ismertette. Ugyanezt tette Székelyföld vonatkozásában dr. Ambrus Tünde, a Sapientia Egyetem tanára is, míg a házigazda, egyben a konferencia főszervezője, dr. Szilágyi Ferenc a Partium agráriumáról és tanyavilágáról beszélt, illetve bemutatta röviden ennek a tudományos kutatómunkának az eredményeként megszületett kötetet.

Támogatások

Mészáros Balázs, az FM Nemzetközi- és Kárpát-medencei Kapcsolatok Főosztályának munkatársa is felszólalt a konferencia első részében, ő óriási mérföldkőnek nevezte a Kárpát-medencei falugazdász program elfogadását, aminek eredményeképpen ettől az évtől több mint száz falugazdász kezdheti meg a munkáját szerte a Kárpát-medencében. Felidézte, hogy 2013-ban kezdték el a falugazdász programot, mert, mint fogalmazott, „felismertük, hogy a határon túli gazdákhoz nem, vagy nem megfelelő mértékben jutnak el a gazdálkodásokat segítő információk mind a támogatásokat, mind pedig a szakmai fejlődést illetően, ezért eldöntöttük, hogy a Magyarországon sikeresen működő falugazdász hálózat mintájára ezt a külhoni területekre is be kell vezetni. Számítunk a külhoni agrár civil szervezeteknek a koordinációjára ebben a programban”. A falugazdászok információkat nyújtanak a gazdáknak, és hozzájárulnak különböző pályázatok benyújtásához, EU-s támogatások elnyeréséhez, mondta Mészáros Balázs, majd bejelentette, hogy az idén egy újabb kormány-előterjesztés benyújtását tervezik, mely a külhonban működő szakiskolák tangazdaság-kialakítását vagy modernizációját foglalja magában. Ez a fejlesztés a Partiumban két intézményt, az érmihályfalvi és a borsi iskolát fogja majd érinteni, mondta. Szintén az FM készíti elő a Kárpát-medence őshonos növény- és állatfajok megőrzésére irányuló kormány-előterjesztést. Az FM állandó programjai közül kiemelte a magyar nyelvű agrár szakon tanuló egyetemistáknak szóló ösztöndíj programot, valamint a gyakornok programot is, melynek keretében a tárca mind a középfokú, mind a felsőfokú mezőgazdasági oktatásban résztevők számára biztosítja azt, hogy magyarországi szakmai tanulmányokon vegyenek részt.

Együttműködés

Szünet után együttműködési szerződést írt alá az aulában a PKE Partiumi Területi Kutatások Intézete (PTKI) és a Debreceni Egyetem Hatvani István Szakkollégiuma. Elöljáróban Szilágyi Ferenc lapunknak elmondta, hogy a PKE 2007 óta áll kapcsolatban a Hatvani István Szakkollégiummal, nagyon sok közös programjuk volt, ezért már elég régen felvetődött az, hogy össze kellene hangolni a munkát. A PTKI-t 2015-ben hozták létre, és most érkezett el a stratégiai partnerség megkötésének a pillanata. Az együttműködő felek többek között vállalják azt, hogy összehangolják a történelmi Partium régió fejlesztésére irányuló kutatási kapacitásokat, komplex kutatási projekteket készítenek elő és valósítanak meg. Továbbá a felek közös kutatási programokat kezdeményeznek és bonyolítanak le, közös pályázatokon vesznek részt, segítik egymás oktatási, képzési, kutatási és közösségi célú tevékenységeit, törekednek arra, hogy közös konferenciákat, kötetbemutatókat, szakmai szemináriumokat szervezzenek, kölcsönösen tájékoztatják egymást az általuk szervezett tudományos konferenciákról, szakmai előadásokról, azokra egymást meghívják. Az együttműködési megállapodást a debreceni fél részéről dr. Pintér Ákos, a szakkollégium igazgatója, Körösi Zoltán, valamint Uri Dénes Mihály, a szakkollégium titkára, illetve szaktanára, a PKE részéről pedig dr. Pálfi József rektor és dr. Debrenti Edith, a PTKI igazgatója írták alá. Az együttműködési megállapodás aláírása után különböző agrárkutatási témakörű előadásokkal folytatódott a konferencia.

Pap István

Forrás: http://www.erdon.ro/egyuttmukodes-es-kormanyzati-tamogatas/3738423